Az újabb koreai háború

A hír: November 23-án, kedden délután, Észak-Korea megtámadta Dél-Koreát. Az Észak-Koreai tüzérség tűz alá vett egy Dél-Koreához tartozó szigetet. Az ágyúlövések számát 80 és 1000 közöttire becsülik a különféle források. Egyesek arról beszélnek, hogy ez a harmadik világháború startlövése.

Ez volna a hír, ássunk a mélyére!

Háború, konfliktus, ágyúzás, halottak, sebesültek, vér, összeomlott házak, életveszély, harmadik világháború – ebben a hírben minden együtt van, ami a média (urai) szerint fontossá és közérdekűvé tesz egy eseményt. November 23-a nagy napja volt a médiának!

1950. június 25-én, Észak-Korea váratlanul lerohanta déli szomszédját, azzal a szándékkal, hogy elfoglalja azt, és kiterjessze rá a kommunista befolyást. A váltakozó sikerű harcok mintegy hárommillió ember életét követelték. 1953. július 27-én, indiai közvetítéssel tűzszüneti egyezményt írt alá a két ország politikai és katonai vezetése. A háború ezzel még nem ért véget. Békekötés nem történt. Észak-Korea és Dél-Korea immáron hatvan éve háborúban áll egymással.

Az eltelt évtizedekben számtalan incidens történt a két háborúban álló ország között. Ezen események némelyike nyilvánosságra került, némelyike nem. Észak-Korea és Dél-Korea 1999-ben és 2002-ben is tengeri ütközetet vívott egymással. 2010. március 26-án Észak-Korea megtorpedózta a Cseonan nevű dél-koreai hadihajót, és negyvenhat tengerész veszett hullámsírba.

A dél-koreai fennhatóság alá tartozó Jonpjong-sziget térségében minden évben tengeri hadgyakorlatot tartanak, melyen az Egyesült Államok is képviselteti magát. Észak-Korea több alkalommal is nyílt provokációnak minősítette a hadgyakorlatokat.

Északi források szerint november 23-án több lövedék a tenger észak-koreai területén csapódott a vízbe, így önvédelemből, a határincidens okán kezdték meg a sziget ágyúzását, amely körülbelül egy órán keresztül tartott.

Mivé fajulhat a keddi incidens?

Észak-Korea nem élvez nemzetközi támogatást. Korábbi szövetségesei, Oroszország és Kína nem áll mellette. Dél-Korea mellett ott található az Egyesült Államok (és ezzel az egész NATO is), az ENSZ, és a nemzetközi közvélemény (ami semmi mást nem jelent, mint a média irányultságát).

Az információk szerint Észak-Koreában jelenleg súlyos politikai válság zajlik. A betegeskedő Kim Jong-Il távozik a hatalomból, utódja huszonhét éves fia, a tapasztalatlan Kim Jong-Un.

Mi a fenti hír üzenete?

Az üzenet a következő: a háború Észak-Korea ellen jogos és szükséges.

Úgy tűnik, egy ENSZ és a nemzetközi közvélemény által támogatott dél-koreai-amerikai katonai támadás jogosságát alapozzák meg éppen a médiában. A támadás Észak-Korea ellen irányul, célja pedig az észak-koreai atomprogram létesítményeinek lerombolása és elfoglalása.

Észak-Korea atomprogramja meglepően gyorsan fejlődik, újonnan épült atomerőműve rendkívül fejlett. Az embargók által sújtott ország egymaga képtelen lett volna ilyen sebességű és ilyen színvonalú fejlesztésre. Ismeretlen támogatóról beszélnek. Egy külföldi államról, amely Észak-Korea titkos szövetségese.

Ami a fenti hír alapján várható: egy kemény katonai csapás az észak-koreai atomprogramra, azután a titkos szövetséges megnevezésére, és annak megtámadására.

Ne feledjék: mindezek médiahírek, közlemények, és nem tények. Jelenleg épp felépítenek, eladnak egy mesét, amely szükségszerűnek és jogosnak állítja be a háborút.

A mélyben pedig zajlik valami, aminek szokás szerint semmi köze nincs a felszínen tartott színielőadáshoz.